Pár órával ezelőtt kaptam egy üzenetet egy kedves ügyfelünktől, hogy kapott valakitől egy olyan e-mail-t, amire nem iratkozott fel, és az e-mail-en látszik, hogy a MailMaster-rel lett elküldve. Ezt írta nekem:
"Nem tudom, akartok-e ezzel valamit csinálni, csak gondoltam, felhívom a figyelmed, hogy ez a cég szerintem megsértette az üzletszabályzatot, és MailMaster-rel küld ki kéretlen üzenetet."
Mi az eljárás ilyen ügyben?
Természetesen pont az történt, ami a Végfelhasználói Szerződésünkben található, mégis, mivel már többféle gyakorlatot is láttunk a hazai piacon a hasonló esetek kezelésére, úgy döntöttem, hogy megosztom ezt a példát is:
Ez történt tehát:
- Megvizsgáltuk a kiküldött levelet, és beazonosítottuk a küldőt.
- Megvizsgáltuk a levél statisztikáit, ugyanis a visszapattanó levelek és leiratkozások arányaiból jól felismerhető, hogy milyen jellegű adatbázisra küldték a levelet.
- Megvizsgáltuk a levél szövegét, hátha abból is kiderül valami. Ez esetben a levél leiratkozási szövegéből kiderült, hogy nyilvános adatbázisokra is kiküldésekre került a levél.
- Felvettem a kapcsolatot az ügyféllel telefonon, kedvesen tájékoztattam a helyzetről, és kértem az együttműködését.
- Írott formában is elküldtük az üzenetet az ügyfélnek, szintén nagyon kedvesen.
Fontos érteni, hogy egyrészt minden esetben abból indulunk ki, hogy az ügyfél jóhiszeműen járt el, és ezért barátságosak és együttműködőek vagyunk. Másrészt viszont azt is érdemes tudni, ha valamely esetben az ügyfél nem hasonlóan együttműködő, ha a telefonos és írásos egyeztetések ellenére folytatja a megkérdőjelezett adatbázis használatát, akkor a Végfelhasználói Szerződés alapján következő lépésként felfüggesztésre kerül az adott MailMaster fiók.
Mi van mindezen eljárások hátterében?
Természetesen értjük, hogy mivel a MarketingSzoftverek szabályzata szigorúbb, mint a törvényi szabályozás, könnyű azt gondolni, hogy elég, ha a törvényeket betartjuk. Azt is meg kell érteni azonban, hogy a törvényi szabályzástól nem várható el, hogy iránymutatást adjon a célszerű marketing gyakorlat kialakításában. Mert az egyik oldalon ha valami marketing szempontból célszerű, de jogilag nem lehetséges, akkor azt nem csináljuk. De attól, hogy valami jogilag lehetséges, még egyáltalán nem biztos, marketing szempontból célszerű.
Ha hozzá szeretne szólni, vagy látni szeretné a többi hozzászólást, tekintse meg a teljes bejegyzést!